Valencia útközben van.
Bár a történelemkönyvek
és a Wikipedia szerint is, hivatalosan a
várost a római konzul Decimus Iunius Brutus alapította Kr. e. 138-ban Valentia
néven, ismerjük el, hogy a hely kedvező klímája és elhelyezkedése miatt Valencia
már jóval a rómaiak előtt is lakott település lehetett. 
Valencia világok között van.
A szigorúan rögzített városalapítás után állítólag 100 évvel később már az első római kolónia is megalakult a maga szigorú formai követelményeivel ( forum, panem et circum), mert a kiszolgált (és életben maradt) római légiósok nyugdíjba és
visszavonulásuk után itt kaptak szolgálatuk után (a birodalom szempontjából olcsó) földeket. Úgy tűnik
kellenek az első lökések, kellenek a koncepciók az integrációhoz és a fenntartható fejlődéshez. 
A la playa akkor még
nem volt része a mindennapok szórakozásának. A tengeri úton érkezőknek az akkor még édesvizű folyóval körbevett
település volt maga a felüdülés. Ezért jó páran ki is kiszemelték és maguknak és mivel nagyon
akarták el is vették. Einstand: stratégiailag mindenkép. Kényelemből és kiváltságból pedig pláne. A cím kötelez. A várost vica versa, 711-ben foglalták el az arabok, ekkor a Córdobai Kalifátus adminisztív és kultúrális életét pezsdítette fel, bár csak Medina at-Turab, a Homok Városaként
hívták akkor. Átutazóknak,vagy ittragadóknak ideális terep. A homokóra lassan pereg. 
1094-ben El Cid (ilyen
elnevezésű utca a mai napig van az egyik déli kerületben)
vezetésével a keresztény csapatok visszafoglalták a várost, de 1102-ben
ismét a mórok kezére került. I. Aragóniai Jakab 1238. szeptember 28-án
visszaszerezte a várost, jaja a legyőzötteknek és a Valenciai Királyság fővárosává tette. Kasztíliai Izabella pedig nem hagyta annyiban
a függetlenséget és 1492-ben házassággal egyesített Spanyolországhoz csatolta. Kemény iga.
Valencia útak mentén van.
A született valenciaiak azért végig büszkék maradtak, kevélyek, bölcsebbek mint a
heves déliek és engedékenyebbek, mint a makacs északiak. Függetlenség
ükelvesztésével megadták ugyan magukat a
móroknak, királyoknak, jezsuitáknak, királypártiaknak, mindenkinek ami járt, és cserébe megkapták, ami járt. Életet és kerteket.
Nem pusztították el őket teljesen, a feltörekvők pedig újabb
városrészekben, parkokban hagytak nyomot maguk után. Az irmagjuk helyett a városmag egyre
távolibb rokonokkal és sokszínűbben növekedett. Hagymarétegben vértezte fel magát, hogy fennmaradjon ebben a
jövésmenésben. Bár a napóleoni háborúk idején, 1812. január 9-én hosszas ostrom
után a vrost elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák, nem sokáig maradt az ő kezükben sem
.
A spanyol polgárháború alatt
Valencia mindvégig a köztársaságiak kezén volt, 1937-ben Franco katonáinak blokád
alá kellett venni. Robert Capa, Gerda Taro , Ernest Hemingway
Valencia kultúrák között van.
Valencia Spanyolország 3.
leglátogatottabb városa a katalánok,
mórok, baszkok ősei alkotta 800 000 népességnek, de az újvilági expatsok
is szeretnek itt élni. Mindenki a maga kerületében érzi jól magát.
55 múzeum, 16 színház 30 park áll készenlétben, mellé ráadásként évente 300 napsütéses nap egy 17 km-es
stranddal.
Bár mehetnek Andalúziába,
Bilbaoba, mégis akad, aki Brüsszelbe és
Amsterdamba megy nyaralni, kinek mi a perverzitása, hogy aztán visszajöjjenek és
maradjanak. Miért? Kit tudja! Talán mint az Újvilágba hetedszer kivándorló
Kohn, akitől az újabb utazásra készülődve
megkérdezték, hogy árulja már el végre hol szeret jobban lenni itthon
vagy az Újvilágban? Jaj drágám, tudod, hol jó? A legjobb úton lenni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése